[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
Lelkes Miklós Zsolt: Nelingvila szerelmesei (kézirat).
Csak részben a korlátlan fantázia szülötte a Szerző kézirata, mert a jelenre építően azt veszi filozofikusan számba: a Földön és az újonnan felfedezett közeli bolygókon megtelepedett emberiség mennyi fejlődhet a mai időkhöz képest kétezer év alatt?
Három tudós, meg egy "potyautas" a Földről űrhajójával Nelingvilára, egy távoli bolygóra kerül, a Föld mai idejéhez mérten kétezer évvel később. E kétezer év alatt a Földön és a hozzá tartozó bolygókon (a Föld bolygóbirodalmában) már hat forradalom zajlott le, az utóbbi három vértelenül (az Ész és Szív Forradalmai). Különösen sokad adott az emberiségnek a hatodik, a Szépség Forradalma, minden téren, erkölcsileg is (a Szépség tág értelmezésében). A filozófiai gondolatokkal helyenként átszőtt kalandok pergőek, humorosak, kedvesek, - ez sem politikai mű, hanem szórakoztató.
Különböző fokon áll-e a technika Nelingvilán és a Föld Birodalmának bolygóin? Eltérő-e lakóik technikai és erkölcsi szintje? Miben különböznek a belingák és a kilingák egymástól, és a földi emberektől? A biológia eltérések ellenére lehet-e a kétféle lény (nelingviai és földi) között teljes értékű szerelem? Mi lesz az idegen bolygóra került földi emberek sorsa?
Ezek és más kérdések vetődnek fel a regény olvasása közben..
E kézirat kiadása megbeszélhető a szerzővel (Dr. Lelkes Miklós Zsolt, csak utóbbi célra e-mail: lelkes.miklos@upcmail.hu).
In English:
The publishing of this handcraft can be discussed with the author by any publication company or institution (Miklos Zsolt Lelkes, e-mail: lelkes.miklos@upcmail.hu).
Title in English:
Lovers of Nelingvila. A novel by Miklos Zsolt Lelkes.
Az illusztráció csak ideiglenes, forrása: https://pixabay.com/hu/idegen-bolyg%C3%B3n-sky-star-galaxis-2038600/
L. M. F.
(2018)
Az érdeklődőknek készséggel felvilágosítás ad a szerző, Lelkes Miklós Zsolt (e-mail: lelkes.miklos@upcmail.hu).
|
Lelkes Miklós Zsolt: Kísértet Kisasszony (könyvkézirat)
A Szerző Amerikában játszódó izgalmas, humoros kisregény kéziratának főhősei nagyobbrészt fiatalok, a mű az amerikai üzleti élelmesség enyhe szatírája is. Nem politikai mű, hanem ifjúsági kalandregény, de az érdekes, szórakoztató történetet megítélésem szerint a felnőttek is szívesen olvasnák.
A kézirat 1. fejezetét mutatom be, a Szerző engedélyével:
1. FEJEZET
VANÍLIA NEM CSAK FAGYLALT
Szegények között is akadnak különcök, de sokkal ritkábban, mint a gazdagoknál, - utóbbiaknak több idejük és pénzük van furcsa viselkedésre. Ez nem azt jelenti, hogy a gazdagok között olyan gyakoriak volnának a különcködők, dehogy! A legtöbb gazdag úgy viselkedik, mint a legtöbb gazdag, és fehér holló, amelyik nem úgy. Az írók, persze, kitalálnak extravagáns alakokat, hogy regényüket jobban vegyék a szegény emberek.
Nem szeretném, ha engem bárki is ilyen csalafinta tollforgatónak tartana. Mégis két különcről írok most, akik azonban csak kissé, kedvesen azok.
Az egyik, Dora Fiferly, nagyon bájos és szép kislány, nem minden áldott nap volt különc, csak amikor kedve tartotta. Színészi képességét hol itt csillogtatta meg, hol ott. Most éppen egzotikus növények között fulladozó villájuk kertjében simogatta, etette a Vanília nevű macskát. Elhatározta ugyanis: aznap szegény lesz, és átveszi Corine kötelességeinek egyikét. Utóbbi is csinos lány volt, Dora szüleinek alkalmazottja, mint állatetető és konyhai kisegítő.
Corine egyből beleegyezett, hogy most, mint alkalmazott, e napon ő is alkalmazottat tartson: gazdái leányát. Utóbbira jó oka volt, mert gazdáinál időleges alkalmazottja fizetését is felszámolhatta, ráadásul duplán. Megegyezett Dorával napi két dollárban. Utóbbi messze alatta maradt az átlagos amerikai béreknek.
Dora egyébként úgy volt különc, hogy nem cél nélkül. Nagy színésznő szeretett volna lenni, ezért is váltogatta családi és társasági szerepeit. Szülei lányuk leendő színésznőségét nem helyeselték. Azt javasolták neki: legyen művészettörténész, az sokkal elfogadhatóbb foglalkozás egy gazdag leány számára. A lánynak tetszett az, hogy művészettörténész szerepet is játszhasson, de az elvégzendő egyetemi éveket illetően már húzogatta bájos orrocskáját. Jobban szeretett az életből tanulni, mint a könyvekből, bár a könyveket sem vetette meg, ha tele voltak igézően szép képekkel ékszerekről, álomszép ruhákról, elegáns divatcipőkről, tündéri tájakról, állatokról, - meg csinos fiatalemberekről.
Talán hihetetlennek tűnik a nehezen hihető, ám Dorától nem messze egy másik gazdag földi lény, Fidel Krempál, aki messze csinosabb fiú volt, mint károgós hangú vezetéknevéből erre következtetni lehetne, szintén elhatározta: kiadja magát szegénynek, hátha ebből bejön valami. Ha más nem, világhírt hozó regény ötlete. Fidel ugyanis író szeretett volna lenni, és ismerte a mondást: a témák az utcán hevernek. A szegények többet vannak az utcán, mint a gazdagok, így több megírandó témára lelnek. Jó nekik! Aznap, szokásától eltérően, Fidel már hajnalban felkelt, nehogy a korán kelő szegények összeszedjék az irodalmi témákat, és elírják előle.
Az előkelő házban, ahol Fidel családtag volt, apjával, anyjával, és két lánytestvérével egyetemben, szigorú volt a házirend, így időbe tellett, amíg Fidel kereket tudott oldani, de éppen jókor ért ki az utcára, mert, tizenhárom házzal odébb, a kertben, gyönyörű leányt pillantott meg, aki sárgafoltos fehér macskát etetett. Elbűvölten nézte, pedig a lányt már máskor is látta, de macska nélkül. Akkor is szép volt, de a cicával most még sokkal szebb!
- Fidel vagyok, de nem Castro! Fidel Krempál! - mondta a lánynak. Szegény fiú. Te biztosan gazdag vagy, és nem állsz szóba a hozzám hasonló szegényekkel!
Remélte, hogy a leány mégis szóba áll vele, és nem minden remény fúl reménytelenségbe. Dorának megtetszett a csinos fiú, és örült, hogy aznap ő is szegény. Igaz, önkéntes szegénységgel, de az talán még értékesebb. Vagy mégsem? Mindenesetre rávágta:
- Én is szegény vagyok, szolgálóleány, akit halálra dolgoztatnak! Már arra gondoltam: állást változtatok. Egyetlen vigaszom Vanília!
- A vaníliafagylalt? - nézett nagyot a fiú.
- Az is, - hagyta rá a lány, - de ezt a sárga foltos fehér cicát értem alatta. Az ő neve is Vanília. Nem tudnál valami jó állást szerezni nekem? Meg Vaníliának.. Arra gondoltam, keservemben: már kísértetnek is elmennék egy grófi kastélyba!
Fidel észkerekei gyorsan forogtak. Apjának volt ugyanis.. No, sok mindene volt, de egy szállodája is, amit ki lehetne nevezni kastélynak, és felvenni ezt a gyönyörű leányt, kísértetnek. Mármint az egyiknek, mert, ha a lány elfogadja az állást, ami még nem is létezik, de létesíthető, akkor ő elkíséri kísértetútjain, lovagiasan, mint második kísértet, a kísérő..
Azt mondta a leánynak:
- Várj rám holnap, ugyanitt, ugyanekkor, Vaníliával! Talán tudok neked szerezni egy kísértetiesen jó állást, - de nem baj, ha egyúttal magamnak is szerzek, ugyanott, ugyanilyet? Tudod, jöhet egy igazi kísértet, ilyenkor jól jön egy nyomorgó író, azaz, akarom mondani, kísérő, tollal, vagyis hát pisztollyal az egyik, gyertyával a másik kezében, fehér lepedővel eltakart meztelenségben, azaz, akarom mondani, szellemességben..
Dorából kitört az öröm, felkiáltott:
- Jó! Holnap találkozunk! Ó, Fidel, ha megszabadítasz ettől a házi rabszolgaságtól..!
Fidel mélyen elpirult. Tetszett neki a leány, kész lett volna sok mindentől megszabadítani. Mint minden kezdő írónak, neki is élénk volt a fantáziája. A már nem kezdő íróknál ez a fantázia gyengül, a végén már fantomként sem jelenik meg..
Elbúcsúztak egymástól, akkora vidám "Hello, holnap!" kiáltással, hogy arra két feketerigó kétszer is nagyot füttyentett.
The tile in English:
Miss Ghost
E kézirat kiadása megbeszélhető a szerzővel (Dr. Lelkes Miklós Zsolt, csak utóbbi célra e-mail: lelkes.miklos@upcmail.hu).
In English:
The publishing of this handcraft can be discussed with the author by any publication company or institution (Miklos Zsolt Lelkes, e-mail: lelkes.miklos@upcmail.hu).
Az illusztráció csak ideiglenes, forrása: https://pixabay.com/hu/term%C3%A9szet-%C3%A1llati-fa-aranyos-3251486/
L. M. F.
(2018)
Az érdeklődőknek készséggel felvilágosítást ad a szerző, Lelkes Miklós Zsolt, (e-mail: lelkes.miklos@upcmail.hu).
|
Lelkes Miklós Zsolt: A Szellemkastély Álma (elkészült kézirat). A Szerző érdekes, szórakoztató kalandregényének kéziratára ezúton hívom fel a könyvkiadással foglalkozók figyelmét.
A legnagyobbrészt Romániában, és kisebb részben néhány más országban (Magyarország, Franciaország), játszódó történet főszereplői egy román költő, Doru (származását tekintve magyar is), továbbá egy gyönyörű francia fotóművész hölgy, Gina, és a hölgy Romániából való kijuttatására küldött Körte Károly (egykori nevén Körtéssy), de másoknak is jelentős feladat jut a kalandos eseményekben (így Ámornak is, a Szerelem Istennőjének).
A könyv kéziratának 3. fejezetét mutatom be, a Szerző engedélyével.
3. FEJEZET
DRAKULÁNAK IS A NYÁLA CSORGOTT VOLNA..
Két nap nem a világ. Még három sem. Amikor megérkeztek a három hegy együtteséhez, a legmagasabbnak tetején feltűnt a kastély. Csepara százados mosolygott, és megkérdezte Dorutól:
- Tetszik?!
Doru csak ámult. Fent, a kastély Isten trónusa is lehetett volna. Ijesztően barátságos. Csak kétharmada látszott ki őrségéből, a magas fenyőkből, amelyek kicsit lejjebb álltak vigyáz állásban. Egy sziklapadka is volt oldalt. Hét tornyocskája vigyorgott a fényben, mint hét gonosz törpécske, és a toronyszoba alatt két fekete ablaklyuk sötétlett, mint a Halál, amikor egyelőre elnéző akar lenni a kiválasztottal, de azért készül valamire.
A költő percekig nézte, meghatottan, azután megjegyezte:
- Drakulának is a nyála csorgott volna.. Ám miként jutunk fel?
A százados ismét elmosolyodott:
- Egy másik helikopterrel. Mindjárt jön. Egyébként Drakula utódjának sorsa ne izgassa fel.. Nyámnyila alak, nem bírja látni a vért. Most azután verejtékezhet! Jelenleg árkokat ás a Duna-deltánál.. Ha nálunk maradt volna..
Az órájára nézett. A távolban feltűnt egy helikopter, egyelőre csak olyan pici pontként, mint amit a tisztességet nem tudó légy csinál az ablaküvegre. Egyre nagyobbodott, azután leszállt. A vezető kiugrott a fülkéből, tisztelgett. Csepara viszonozta.
Ha a helikopter sziklának ütődik, akkor egy költővel kevesebb van a világon. Meg egy századossal, egy hadnaggyal, és egy helikopterrel. Ezt is kibírta volna a világleltár, de nem történt semmi baj, hacsak nem az, hogy a helikopter békésen felszállt és leereszkedett a hegycsúcs kis síkságán, amin egy helikopter elfért, de kettőnek már kevés lett volna a hely.
A kastélynak nem tetszettek a jövevények. A benne táborozó két bagolynak sem, ijedten kiröppentek a gép zajára és az általa keltett léghuzatra, ami nem volt szokásuk nappal, csak estefelé.
- Csak tizenöt szoba van benne, ha a toronyszobát nem számítjuk.. - magyarázta Dorunak Csepara. Így minden második nap másik szobában aludhat. Három szobában írógép is van, de, ha konzervatív költő, akkor lúdtollal is írhat, talál kalamárist, benne tintát. Amit ír, csavarja bőrbe, és dobja le a három hegy által létrehozott, megközelíthetetlen szakadékba. Havonta érte megy a medvénk, és elviszi a Főolvasóhoz. A Főolvasó a főszemély abban, hogy mi kell az olvasóknak. Amelyik olvasó nem tudja, hogy mi kell neki, azt majd mi vesszük kezelésbe, lent, valahol. Azokat a folyóiratokat és egyéb szépirodalmi műveket, amelyben Ön szerepel, félévenként megkapja, amikor levisszük a hegyről, majd visszavisszük. Most együtt végignézzük mind a tizenöt szobát. Megmutatom a raktárakat, konyhát. kártyaszobát.. Bármikor kártyázhat vagy sakkozhat önmagával.. Pompás hely ez! Talán még egy nimfa is idetéved Múzsának.. No, utóbbi csak vicc, túl magasan van Ön, no és ez bizalmas állás, Főhadnagy Úr! Lent nimfázhat, de itt fent nem..
- Főhadnagy?! - kapta fel a fejét a költő. Én tartalékos őrmester vagyok!
- Csak volt.. - mosolyodott el Csepara. Ezzel a kastélygondnoksággal főhadnagyi rang jár. Meg díszsortűz, ha hősi halált hal a hegy harcmezején. Ha a halála nem lesz hősi, akkor meg vigasztalja: előbb meghalt Ön, mint azok a nem szép irodalmi dolgok utolérhették volna. Akárcsak Petőfivel történt..
Hát, ha Doru a kastélyt kívülről megbámulta, akkor belül olyan meglepetésekben volt része, hogy ahhoz Ali Baba megdöbbenése, a negyven rabló kincses barlangjának láttán, szinte semmiség. A konyha? Kisebb táncterem! A három nagy raktár? Volt azokban minden, ami szemnek-szájnak ingere! A szobák? Nincs az a külföldi luxusszálló, aminek szobái jobban felszereltek. A toronyszobában a csillagos égbolt nézegetésére szuperlátcső. Fegyvergyűjtemény, rulett asztal..
A százados hozzátette:
- Itt és Önnek a szerencsejáték sem tilos. Ha akar, nyer, ha akar, veszít. A lényeg, hogy ne veszítse el a hűségét, Hozzá! Remélem: tudja, hogy kiről van szó!
A költő tudta. Arról, akitől költői karrierje is függ..
- Hát, főhadnagy úr, mindent megmutattam Önnek. Fél év múlva visszajövünk Önért..
Csepara beszállt a helikopterbe. Arra gondolt ez a művelt százados, aki titokban verseket is írt: de jó, hogy Asbóth Oszkár, ez a nagy román helikopter feltaláló, aki Pankotán született, nem túl messze Aradtól, megalkotta ezt a légi csodát! Ha nem tette volna, akkor most miként jutottak volna fel a hegycsúcsra? Igaz, egyes elvetemültek azt állítják: ez az Oszkár magyar volt, de már fogyóban az ilyen tudatlanok száma. A múltkor is eggyel kevesebb lett..
The title in English:
The Dream of the Ghost Castle
E kézirat kiadása megbeszélhető a szerzővel (Dr. Lelkes Miklós Zsolt, csak utóbbi célra e-mail: lelkes.miklos@upcmail.hu).
In English:
The publishing of this handcraft can be discussed with the author by any publication company or institution (Miklos Zsolt Lelkes, e-mail: lelkes.miklos@upcmail.hu
A képen: Buteanu-csúcs a Fogarasi-havasokban, Romániában, forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vanatoarea.jpg. Nem feltétlenül a kézirat címlapjára szánt, csak ideiglenes.
L. M. F.
(2018)
Az érdeklődőknek készséggel részletesebb felvilágosítást ad a szerző, Lelkes Miklós Zsolt, (e-mail címe: lelkes.miklos@upcmail.hu).
|
Lelkes Miklós: Világnézet
Akárhonnan nézünk rá a világra:
egyszerű, s mégis bonyolult virága,
virága, törzse, és megannyi ága,
s gyökérzete, mely múltját átkiáltja,
mondja, suttogja, vagy átlopja csendben,
s rossz tudni, - meg nem értett végtelenben
létünk miből is összetett varázslat,
ha valóság játszik velünk. Magának?
Kevesen vannak, kiknek hamis oltár
nem kell, - de a távoli csillagoknál
ők sem láthatnak égi úton messzebb,
s szomorúság, hogy Közelt sem szerethet
a Látó, ha megtanult Közelt látni.
Valóság? Nem mesebeli királyfi,
ha dísz-álruhát ad is rá az Érdek..
S a tömeg hódol saját szégyenének.
A Közöny szeme még csak meg se rebben
Igazra. Gyávaság ott vétlenekben,
és bűnösökben, szinte mindig együtt, -
de a Világ is néz, ezt ne feledjük!
Világ is néz. Anyag mozgása: Lélek?
A Becsületben milyen messzeségek
álmodják, még félénken, azt az Álmot,
mely megteremthet szív piros Világot?
Neked írom, - de nevet ki nem írok:
megértem Hitért kiáltó papírod.
Ha az elmúlás szélén áll az ember,
bár kérdően néz szembe Végtelennel,
hidd el, ez a Közel a sokkal rosszabb,
áradata öncsaló hazugoknak,
kik semmi-pénzért múltjukat eladták..
Ha nincs is Lélek, - Lélekben a nagyság!
(2017)
|
Lelkes Miklós: A vers olyan lény...
A vers olyan lény: álom köntösében
hozzád lép, mint segítő jó barát.
Ha te írtad, akkor sem csak te írtad,
mert veled együtt írta a világ.
Ha nem te írtad, akkor is barátod
éppúgy lehet, ha szembenéz veled,
s nem hízeleg semmiről, senkinek sem, -
szavában ott igazság, becsület.
A vers követte sorsom volt örömben,
s bánatok kék tükrében egyaránt,
s fájdalomban, mit elhozott az alkony
vércseppekkel elcsengő csillagán.
...és vers segíti, hogy távolra lássak,
olyan hazára, mely még messze van,
amíg a Lélek közönnyel körülvett,
s csillagos égbolt is csillagtalan.
A vers olyan lény, hogy együtt mutatja
a szívét és ítélő igazát,
s ha barátod lett, érzed, köntösében
ott van a Szépség: egy másik világ.
A vers szeretné: Te is láss, és messze,
és alamizsnát kérő éneket
ne kántálj gőgös, tolvaj isteneknek,
Isten, ha van, - maga a Becsület!
A vers olyan lény: gondolkoztat, épít,
és veled küzd, hogy végre légy szabad:
bilincs kerüljön embertelen rosszra,
s Ég visszakapja a Csillagokat.
(2017)
|
Lelkes Miklós: Egy álom sírt...
Egy álom sírt, miközben lassan ment el, -
különös, de az álom is csak ember:
születik, s meghal nehezen vagy könnyen,
vér villanásban, gyöngyként hulló könnyben,
elégő nyárban, őszi hallgatásban,
amikor másutt víg szüreti tánc van,
s meghalhat télen, mikor hópihéken
kis vaksi fény kél, s alszik ki a szélben,
vagy tavaszban, ha csöpp sziromszív lángja
ellobban, s úgy fáj a táj hallgatása!
Ember? Nem egy táj, hanem tájak együtt, -
de azt a Tájat hiába keressük?
Hangulat felkel, járkál test s a lélek,
s egymással tájak gyermekként beszélnek,
de később sírnak a felnőtt világban,
ha még élnek, mert minden tájban vágy van,
s nem teljesül, test romlik, nyűg lesz lélek,
s álarc alatt sírnak a nevetések,
volt percek miatt olykor sírnak órák,
napok, hetek, majd évek, - a valóság
sok mindent elvisz, s amit hoz helyette
már könnycseppes, - vagy válik könnycseppesre.
Egy-egy vers is táj, álombéli ember, -
de volt olyan Vers, hogy nem sírva ment el?
Igazi vers-táj mindig sejti sorsát:
az Embertelen nagy, felejtő ország.
Felejtő világ felett felejtő ég
könnycsepp bolygóin elcsillog a Szépség.
Az igazság az, hogy végül sír minden,
ami szívben, vagy szívből kint rekedten.
Egy álom sírt, - talán mivel megértett
a Közelben is más táj Messzeséget?
Egy álom sírt. Hittem: elment, már nincsen, -
de egy könnycseppet itt hagyott, szívemben.
(2017)
|
Lelkes Miklós Zsolt: Albert és a jogtágítók. www.lulu.com, 2017.
A könyv a www.lulu.com -ra kattintva megtekinthető, akár a Szerző nevét a Lulu keresőjébe beírva, vagy interneten (https://www.lulu.com/shop/search.ep?keyWords=Lelkes+Mikl%C3%B3s+Zsolt&type=).
Magyar nyelvű, Kanadában kiadott könyv, a világban bárhonnan megrendelhető, de az angolul nem tudó olvasóknak a Kaláka Könyvesbolt (www.kalakakonyvesbolt.com) a megrendelést magyar nyelven segíti. Megrendelhető e-book formában is, de nyomtatott könyvként is. Megrendelése technikailag egyszerű, nem bonyolultabb, mint bármilyen internetes rendelés. Kanadai dollárban kifejezett árát megrendeléskor a könyvesbolt átszámítja a megrendelő országának pénznemére.
Ünnepi ajándéknak is nagyon ajánlom a Szerző különösen érdekes könyvét.
A könyv fülszövege: "Lelkes Miklós Zsolt Albert és a jogtágítók c. kedvesen szatirikus, időnként pedig a jókedv hangos kinyilvánítását is elérő könyvének főhőse Oldfoxrascal Albert, aki egyszerre büszkén nacionalista amerikai és ugyanakkor átlagos kozmopolita világpolgár. Kalandvágya sokféle foglalkozásba belekóstoltatja, ami néha fogvicsorgatásra készteti, de nem törik bele a foga, karrierje sem. Fő foglalkozása végül a jogtágítás lesz. Miként lehet a jogot tágítani? Aki e könyvet elolvassa, az megtudja. Közben nevethet is, részben a világon, de nem ritkán saját magán is. Ezen felül mást is tehet, persze, de azt is inkább ebből a könyvből tudja meg..."
Ehhez annyit tehetnék hozzá, hogy szerintem a könyv főszereplője, Albert Oldfoxrascal, bármilyen nációjú, akár magyar is lehetne, de valójában hús-vér ember, aki a nők iránt szenvedélyes, de ugyanakkor az élet más élvezeteit sem veti meg, olykor megbotlik és gödörbe esik, míg máskor hihetetlen szerencséje van, legvégül azonban mindig a talpára esik, mint a legügyesebb macska. Meglepően fordulatos kalandjai egyszerre mulatságosak és egyúttal teljesen realisták, elgondolkodtatnak, de nagyon szórakoztatóan, ez a gondolkodtatás nem fáj, hanem jókedvet ad, - és végül az olvasó eltűnődhet: saját magában mennyi található a könyv főhősének tulajdonságaiból, és miért?
A főhős (aki hol tényleg merész, hol pedig, józan ésszel, igyekszik elkerülni bármiféle hősködést) világkörüli utat tesz, melynek során sok európai és néhány Európán kívüli országba is eljut, egyesekből, különböző okokból, sietősebben távozik, másokban kéjesen elidőzik.
Nagyon sok humoros, szatirikus, mosolyogtató, vagy időnként nevetésre kényszerítő könyvet olvastam már életemben. Véleményem szerint utóbbiakkal az Albert és a jogtágítók felvehetné a versenyt. A könyv megérdemelné magyar nyelvről más nyelvekre való lefordítását is.
A címlapon Rusovszki Szilvia rajza.
A könyv címlapját mellékelem.
(2017)
Lelkes Miklós
|
NYÁRI OLVASMÁNYUL AJÁNLOM (7)
Lelkes Miklós Zsolt: A Macskaklub, avagy Lisette Néni kettős játéka. Underground Kiadó, 2016.
Linkje: http://undergroundbolt.hu/a-macskaklub
A kettős játékot játszás nem ritkaság, de az, hogy valakinek saját Macskaklubja van, tizenkét különböző bundájú cicával, - hát az már valami! Utóbbi okból bátran ajánlom a Szerző kalandregényét nyári olvasmányul, még ha a ragyogó nap alatt nem csak a szép kilátásokkal foglalkozik, hanem a valóság árnyékos oldalával is. Kitűnő kémtörténet, - különösen hideg sörrel együtt, de utóbbi nélkül sem okoz csalódást.
A történet egyes szereplői már a Szerző más könyveinek kalandjaiban is részt vettek (Kötéltánc, Tiltott gyümölcs, Amazóniai rejtély, A párizsi bohóc, A halott ember éneke), így Thiery főfelügyelő, Ficnon magándetektív, Gerard, Gilbert és mások. Legtöbb szereplője viszont most tűnik fel először, így a férjek eltüntetésében jeleskedő, de emlékükre kegyelettel cicákat beszerző Lisette Néni, akinek a történetben nem ez a fő szerepe (volt férjei nyugodjanak békében!), hanem, fiaival együtt, nemzetközi szerep egy korban, amikor kellenek a nagy távolságból küldött rakéták, meg az égből hulló bombaajándékok, - ám utóbbiak sokszor nem biztosítják a győzelem tartósságát, ezért a nagyhatalmaknak (de a kisebbeknek is, ha bele akarnak szólni a hatalomért folyó világ-sakkjátszmába) szükségük van szupermodern kézifegyverekre is a szárazföldi harcban, ezeket pedig meg kell szerezniük. Olykor kalandos úton!
Az események főleg Franciaországban történnek, de nem történhetnének meg a világ más tájain bekövetkezettek nélkül.
A könyv nem nélkülözi a humort, de időnként a forró perceket, órákat, napokat sem. Az olvasó megismerkedhet többek között Belard úrral, aki házfelügyelő, de gondosan felügyel saját érdekeire is, ha kell, a törvény határain túl is, Lakham úrral, aki a ház lakója, és valóban úr, továbbá szép, sőt, gyönyörű hölgyekkel, akik különös foglalkozást űznek (de kérdés, hogy mi tekinthető manapság és tegnapnapság különösnek), továbbá egy cukrásszal, aki feltalálta a Napóleon ágyúját. Dragan úr egyszerre ékszerész, író (Szerb hegyek álma című könyve díjat nyert), de legfőképpen nacionalista politikusként él, dolgozik Franciaországban. Rajtuk kívül még sok szereplője van a kalandoknak.
A történet fordulatait, izgalmas voltát sejtetően ideírom a címét a 25 fejezetből néhánynak, számával együtt: 3. Férjek, macskák, és a bámuló Bamba Pista, 6. A vasmacska farka, 9. Madárhangú Bácsinéni, 12. A két vallató, 14. Merengés régi címeren, 16. Színjáték tágas színpadon, 20. Aki törököt fogott, - de török-e a török?!, 22. Tiszta számla, hosszú szerelem.
Tudom, a potenciális olvasók nagyon kíváncsiak arra: mi lesz a cicákkal? Nem történik bajuk?
Utóbbi bájosan bundásak nem főszereplők, így - megnyugtatásul - sejtethetem a választ, egy dalocskával, amelynek szövegét Enzo, a pincér írta, és kellően giccses ahhoz, hogy a népszerűség a keblére ölelje:
Ne karmolj, - dorombolj, bájos cicám!
Ülj az ölembe szívem tavaszán!
Nézd, a Loire-on mily fénytánc ragyog!
Édes cicuskám, a tiéd vagyok!
Tizenkét macska egy sorban megáll.
Tavaszból nyárba átlép ez a táj.
Nyávogj, cicuskám, egy szép dalt nekem!
Fent kis madár száll, lent nagy szerelem!
A könyv címlapján Rusovszki Szilvia rajza látható.
A regény magyar nyelven jelent meg, ez lekötött, de esetleges külföldi nyelven való megjelentetése, ha ez iránt volna érdeklődés, a Szerzővel (Lelkes Miklós Zsolt) megbeszélhető (utóbbi esetre e-mail címe: lelkes.miklos@upcmail.hu).
L. M. F.
|
NYÁRI OLVASMÁNYUL AJÁNLOM (6)
Lelkes Miklós Zsolt: A halott ember éneke. Underground Kiadó, 2016.
Linkje: http://undergroundbolt.hu/a-halott-ember-eneke
Nos, valaki joggal meglepődik, ha a kerékpárpálya ugratáshoz használatos dombja járműve alatt szétesik, de ámulata fokozódhat, amikor annak földjében különböző tárgyakat talál, majd pedig egy halott kezét fogja meg a keze. Gilberttel történt ez, aki a Szerző több más kalandregényében is szerepel.
Azok, akik e váratlan esettel hivatalból foglalkozni kezdenek, mert egyre inkább kiderül jelentősége, szintén ismerősek lehetnek ugyanilyen okból: Ficnon, a különleges helyzetű magándetektív, valamint Thiéry főfelügyelő, és Gerard francia katonatiszt (Gilbert barátja és társa a katonai akadémián), a "főnök" azonban Thiéry.
A halott "énekel", de kissé szaggatottan, lassan, - és ez nem elég, egyik oldalon sem. A halott hiányos éneke először egy sebesültet szül és egy újabb halottat, de itt sem áll meg. Szövevényes ügy bontakozik ki, egy óriási nemzetközi cég vezetésében korántsem patyolat tisztaságú dolgokat sejtetően.
Egymást követik az izgalmas események, előbb Franciaországban, majd pedig Nigériában. Abu Atya, a Hét Csillag Hite nevű szervezet szellemi vezetője a Béke Nagykövete? Aki elolvassa a könyvet, megtudja, de ennél többet is megtud, még azt is: egy bizonyos szív-ügy szívbajjal végződik-e, - vagy mégsem?
Az olvasó nem csak érdekes, izgalmas, eseménydús történetet kap, hanem egyúttal tetteket követelő gondolatokat is Európáról és a világról. Mikor hozza el az Augiász istállóját kitisztító Heraklészt a Jövő, - és elég lesz-e ehhez a nagy munkához, mint a mondában, két folyó?
A Szerző kalandregényeiben, ebben is, együtt van komolyság, humor, különcség és megszokottság, rejtélyek és magukat (ha nem is teljesen) megmutató titkok, - akár az emberi lélekben.
A könyv 33 fejezetéből csak néhányat merek, a fejezet számával együtt, ideírni, mert potenciális olvasók között is akadhat olyan híres magánnyomozó, mint Ficnon, - és nem szeretném, ha a könyv elolvasása nélkül is rájönne a történet részleteire: 7. Ki vagy halott, - és ki nem vagy?, 11. Focimeccs és kifröccsenő vörösbor, 13. Állj meg, kislány, egy szóra..!, 15. A murati ostrom, 18. Anna néni valóságmeséje, 21. Utazás Corbucciniába, 24. Nigériai ügyek fehéren, feketén, 28. A koronatanú, 33. Aki keres, - talál!
A címlapon Rusovszki Szilvia rajza látható.
A regény magyar nyelven jelent meg, ez lekötött, de esetleges külföldi nyelven való megjelentetése, ha ez iránt volna érdeklődés, a Szerzővel (Lelkes Miklós Zsolt) megbeszélhető (utóbbi esetre e-mail címe: lelkes.miklos@upcmail.hu).
L. M. F.
|
NYÁRI OLVASMÁNYUL AJÁNLOM (5)
Lelkes Miklós Zsolt: A párizsi bohóc. Underground Kiadó, 2016.
Linkje: http://undergroundbolt.hu/a-parizsi-bohoc
A Szerző könyve egyszerre érdekes bűnügyi regény, valamint, a bűnügytől függetlenül, kalandregény. Múlt és jelen váltakozik benne, színhelye pedig az Aranymacska Földjétől a Csendes óceánban megbúvó Kwakkkwakk sziget második világháborús eseményein át New Yorkig terjed, legnagyobbrészt azonban Párizs ad otthont a cselekménynek.
Néhány szereplőt ismerősként üdvözölhetnek azok, akik a Szerző kalandregényeiből már olvasták valamelyiket (például a Kötéltáncot, a Tiltott gyümölcsöt, vagy az Amazóniai rejtélyt), így Clément Ficnon magándetektívet, Henry Thiéry főfelügyelőt, de a történet kezdetétől fogva megjelennek újak is, mint többek között az édesapja halálát megbosszulni akaró Lucas Betranche, valamint a bájos Monica Cauchy.
Sok olyan kérdés vetődik fel, amire csak a regény adhat választ. Ezek közül néhányat megemlítek. Ki az a titokzatos párizsi bohóc? Mi a szerepe a történetben a vörös cicának? Fekete lelkű-e valóban a bűnös, - vagy nem teljesen? Mire vágyik annyira Monica Cauchy? Eléri-e azt, amire úgy vágyik?
A könyv szereplői bátrak cselekednek, és merészen, őszintén gondolkodnak - a világról is, önmagukról is.
A könyv 22 fejezetéből néhánynak a címét, számával, azért írom ide, hogy érzékeltessem milyen pergő, mozgalmas, fordulatos történetről van szó: 4. Pearl Harbor, 5. Tud Ön kwakkwakkul?, 9. Augustin Pfeffer paprikás hangulatban, 12. Csigát kapó kopó, 15. Őrült-e az őrült?, 17. A vörös cica háza, 18. Jardin úr álmai, 20. A rész kiegészül.
A regény magyar nyelven jelent meg, ez lekötött, de esetleges külföldi nyelven való megjelentetése, ha ez iránt volna érdeklődés, a Szerzővel (Lelkes Miklós Zsolt) megbeszélhető (utóbbi esetre e-mail címe: lelkes.miklos@upcmail.hu)
L. M. F.
|
NYÁRI OLVASMÁNYUL AJÁNLOM (4)
Lelkes Miklós Zsolt: Amazóniai rejtély. Underground Kiadó, 2016.
Link: http://undergroundbolt.hu/amazoniai-rejtely
Sok minden együtt teszi rendkívül izgalmassá a Szerző fenti kalandregényét. Egy titokzatos körülmények között meghalt argentin tábornok levele, és benne rejtjelezett öröksége, indítja el a cselekménysort, amelyben a világra szóló értékű inka aranyszobrok holléte, kutatása csak látszólag van a középpontban. Hamarosan kiderül: valójában Argentínáért folyik a közdelem, a hatalomért, előbb annak határain túl, majd ebben a dél-amerikai országban.
A főszereplők rendkívüli, mégis hús-vér emberek. Egyrészt a Szerző más kalandregényeiből ismertek, mint a két francia, Gerard Lynx katonatiszt, és Clément Ficnon magánnyomozó (aki nagyságrendekkel több ennél, ez a címe inkább álöltözetének része). Nem sorolom fel a könyv érdekes alakjait, de közülük mindenképpen meg kell említenem a két argentint, Gomez ezredest, az eleinte csak kis csapat vezetőjét, és Ramirez századost, az "ezerszemű, ezerfülű, ezerkarú embert". Utóbbi mögött, bár Gomez beosztottja, feltűnés nélkül ugyan, de nem akármilyen nagyhatalom áll.
A cselekményt ugyan most nem ismertetem, de a 25 fejezetből, a fejezet számával, néhányat ideírok: 4. Hites feleség is lehet hitetlen, 6. Árulni, - de elárulni?, 9. A vilcabambai merénylet, 11. Neveket akarunk hallani!, 14. Honnan fúj a szél a Titicaca-tónál?, 16. Argentína földjén, 18. Művészettörténész fegyverben, 21. Kalóz utód, hová hajózz?
A regényben egy különös szerelem is van, - de maradjon titok, hogy mivel végződik.
Lelkes Miklós Zsolt kalandregényei stílusukban egészen mások, mint Rejtő Jenő (P. HOWARD) élvezetes munkái. A tragikus sorsú Rejtő könyvei bármily évszakra pompás habos torták, és tartalmukra sem állítható, hogy kizárólagosan csak a szórakoztatást szolgálják. Ám, anélkül, hogy ebben az esetben a szinte kétféle műfajnak tekinthető kalandregény félét összehasonlítanám, előttem, mivel a Szerző minden könyvét olvastam (és Rejtő könyveit is), világos: a Rejtő Jenő könyveivel való összehasonlításnál nem kell szégyenkeznie. Az ő könyvei mások, úgy szórakoztatóak, hogy lényegében reálisak, humoruk, ha finomabb is, megtalálható, cselekményük sodra sem marad el Rejtő műveihez viszonyítva, bennük a világra nyitott ablak pedig tág.
A regény magyar nyelven jelent meg, ez lekötött, de esetleges külföldi nyelven való megjelentetése, ha ez iránt volna érdeklődés, a Szerzővel (Lelkes Miklós Zsolt) megbeszélhető (utóbbi esetre e-mail címe: lelkes.miklos@upcmail.hu)
L. M. F.
|
NYÁRI OLVASMÁNYUL AJÁNLOM (3)
Lelkes Miklós Zsolt: Tiltott gyümölcs. Underground Kiadó, 2015.
Linkje: http://undergroundbolt.hu/tiltott-gyumolcs
A Tiltott gyümölcs érdekfeszítő kalandregény. A kalandokat illetően kétszeresen is az.
A Szerző Kötéltánc című könyvének főhőse, a francia Gerard Lynx, az egykori idegenlégiós, sok pénzzel, és egy gyönyörű lánnyal tér vissza hazájába: az orosz Másenykával. A lány Oroszországban híres kötéltáncos, de Gerard kedvéért otthagyja a cirkuszt.
Másenyka cirkuszi karrierjét Oroszországban az is segítette, hogy a hírszerzés állományba vette, ami ellen a lány nem tiltakozott, mert meggyőzték: ez szép, hazafias kötelessége is.
Gerard beleszeret Másenykába, és a lány teljesen viszonozza a férfi érzéseit. Még házasságuk előtt, együtt terveznek egy nyaralást Franciaországban és Olaszországba. Ezzel indul el az eseményeknek az a lavinája, amelyben váratlanul szerepet kap egy bizonyos mikrofilm, a nagyon jóképű Gologyin orosz főhadnagy, Másenyka ruhájának különös gombkészlete, majd, egy másik vonalon, Cavanino olasz maffiafőnök, akinek nagyon megtetszik Másenyka, és nem sejti: a lány iránti vágya végzetes lehet számára.
A pergő eseménysort természetesen nem részletezem, ez merénylet volna a potenciális olvasók ellen, a sokféle szereplőre sem térek ki, de néhány fejezetcímet, a fejezet számával, megemlítek a huszonhatból: 6. Moszkva türelmetlen, 7. Bátor ember félmilliomostól sem fél, 9. Velence, lagúnák és titkok városa, 14. Hol van Másenyka?, 17. Vágy a főszerepre, 21. Ha minden kötél szakad, 24. Filippo bölcsebb, 25. Aki hétszer házasodott.
A címlapon Rusovszki Szilvia rajza látható.
A regény magyar nyelven jelent meg, ez lekötött, de esetleges külföldi nyelven való megjelentetése, ha ez iránt volna érdeklődés, a Szerzővel (Lelkes Miklós Zsolt) megbeszélhető (utóbbi esetre e-mail címe: lelkes.miklos@upcmail.hu)
L. M. F.
|
NYÁRI OLVASMÁNYUL AJÁNLOM (2)
Lelkes Miklós Zsolt: Kötéltánc. Underground Könyvkiadó, 2015.
Linkje: http://undergroundbolt.hu/koteltanc
A nyári testi-lelki pihenés inkább a természet szépségeinek felfedezését kell, hogy szolgálja, de azért belefér néhány olyan kalandregény is, amelyik nem szakad el a valóságtól, ugyanakkor nem is gyötör a valóság "nem mese rémképeivel" (utóbbi, ki nem kerülhető, kínzásokra ott vannak a televíziós híradások).
A Szerző kalandregénye nem csupán az előbbieket teljesíti (ez kevés volna), hanem sokkal többet ad. Cselekményeinek helyszíne változatos (Oroszország és néhány egykori szovjet köztársaság, a Szovjetunió felbomlása után). A regény főhősei érdekesek, egyéniek és mégis reálisak (a "pozitív hős" három férfi és egy nő, valamint Csajkovszkij, a kutya, utóbbiak közül csak a kutya egyértelműen az, a "negatív" főszereplők hasonlóképpen egyszerre különösek, olykor humorosan, mégis, mint a "Béka", vagy a hihetetlen ravaszsággal és hatékonysággal bolondot játszó Vaszilij, nagyon is életből vettek).
A történet "többé-kevésbé pozitív" szereplői elsősorban sok pénzt szeretnének, ezért vállalkoznak az eltűnt fegyverek felkutatására. Ám a maffiák, továbbá az egymással szembenálló kémszervezetek, érdekek szövevényes hálójában végül mégis nagy ázsiai (és világ-) tragédia megelőzését szolgálják, részben pénzért, részben kényszerből, de valamennyire a jót akaróan is. A könyvben egy szerelmi történet is megbújik, de többet erről sem árulok el.
Néhány címet a könyv 19 fejezetéből, a fejezet számával, ideírok, hogy sejtessem a történet fordulatosságát: 4. Egy laktanya titkai, 6. Repülő étterem és varázsszőnyeg, 7. Új kardot kell kovácsolni, 10. Vénusz mindenütt ott van, 12. Bezár-e a bazár?, - avagy kvízjáték nagy nyereménnyel, 14. A barlangbunker rejtélye.
A címlapon Rusovszki Szilvia rajza látható.
A regény magyar nyelven jelent meg, ez lekötött, de esetleges külföldi nyelven való megjelentetése, ha ez iránt volna érdeklődés, a Szerzővel (Lelkes Miklós Zsolt) megbeszélhető (utóbbi esetre e-mail címe: lelkes.miklos@upcmail.hu)
L. M. F.
|
NYÁRI OLVASMÁNYUL AJÁNLOM (1)
Dr. Lelkes Miklós Zsolt: A magyar nép története I. és II. Underground Kiadó, 2016.
Linkek: http://undergroundbolt.hu/a-magyar-nep-tortenete-i és http://undergroundbolt.hu/a-magyar-nep-tortenete-ii
Akármilyen forró is lesz esetleg a nyár, ezt a könyvet, ahogy mondani szokták, melegen ajánlom.
Az utóbbi három évtizedben a nagyközönség számára a magyar történelemről kevés olyan átfogó könyv jelent meg, amelyik egyszerre érdekes (sőt, izgalmas!), igaz, és a becsületes gondolkodást (valamint tetteket) szolgálja. Utóbbinak több oka van, ezekre most nem térek ki.
A fentebb említett két kötet szerzője igyekezett szakítani azzal a felszínességgel, amely a jelen közéletét általában jellemzi, és amely felszínesség, a történések mélyebb okainak megmutatása helyett, szándékosan, inkább egy giccses ország (és világ-) színpadot teremt, gyakran primitív bohóckodásokkal, de utóbbiak mögött is érzékelhetőek a fenyegető tragédiák.
A két kötet a múlt eseményeit élőbbé teszi a mai olvasók számára, úgy, hogy azok a jelen jobb megértését és a jövőt szolgálják.
A magyarság (és minden más nemzet) történetét nem csak felülről kell nézni (bár természetesen úgy is), hanem keresni kell az események mögötti réteg- és csoportérdekeket. A magyarság (és minden nemzet) összetett. Vannak olyan érdekek, amelyek megegyeznek a nemzet túlnyomó részének (vagy legalábbis többségének) érdekeivel, más érdekek viszont csak egy kisebbség érdekei, utóbbiak esetleg a többség érdekeivel merőben ellentétesek. Mindezt a valóságnak megfelelően látni és láttatni a tényleg hazafias történelmi szemlélet alapvető követelménye. Utóbbihoz tartozik többek között az is, hogy látni és láttatni kell a megvalósult társadalmi rend jellegzetességeit, - és ezen belül a társadalmi rétegek, csoportok jellemzőit is.
A történelmet, a múltat úgy felfogni, hogy az már nem befolyásolja, vagy csupán csekély mértékben, a jelent, - csacskaság. Nagyon veszélyes is, - de, érthetően, erkölcsileg nem szép, viszont nagyon is valós érdekek vannak annak hátterében, hogy a tömegek megtévesztésére irányuló törekvések kiemelt szerepet kaptak a múltban, és kapnak, nap, mint nap, a jelenben. A múlt, ugyan nem változatlanul, de tovább él a jelenben, és ez által nem csak a távolabbi jövőt befolyásolja, hanem a közeledő, gyorsan jelenné váló jövőt is.
A két kötet tartalmának átolvasása és átgondolása nem csak a múlt, hanem a jelen jobb megértésében is segíthet. Nem csak érdekes olvasmány (sőt, izgalmas!), hanem felismerhetőbbé teszi mindazt, ami a magyarság nagy többségének már most is érdeke, sőt, hosszabb távon, végül, még a jelenből hasznot húzó kisebbség (csoport) elgondolkoztató érdekévé is lehet, - a történelem nagy világégései erre utalnak.
A mű magyar nyelven jelent meg, ez lekötött, de esetleges külföldi nyelven való megjelentetése, ha ez iránt volna érdeklődés, a Szerzővel (Lelkes Miklós Zsolt) megbeszélhető (utóbbi esetre e-mail címe: lelkes.miklos@upcmail.hu)A mű
L. M. F.
|
Lelkes Miklós: Egy verselő pojáca
Egy verselő pojáca
(nevet nem írok én, -
ily nem szép szájú fajta
sok van e földtekén!),
hitte: klasszikust gúnyol
(amit szintén lehet, -
de ő, tehetség híján,
ízléstelenkedett).
A Hatalom? Röhögte,
nem játszotta a búst:
az igaz szót utálta, -
s így azt a klasszikust.
A pojácának koncot
dobott: - Ugass, kutya!
Jobb, ha szolga ebemnek
van mit zabálnia!
A Hatalmat? Megértem.
S a hízelgő ebet.
Ám ilyen helyzetekre
mosolyom nem leled.
Fent röhögés, parádé..
Akármit mond a hit:
úr-, s szolga-becstelenség
egymáshoz tartozik!
(2017)
Az első képen:
Ady Endre 1908-ban, Székely Aladár felvétele, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre#/media/File:Sz%C3%A9kely_Ady_1908.jpg
A második képen:
József Attila 1920 körül, a felvétel készítője ismeretlen, forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:J%C3%B3zsef_Attila_magyar_k%C3%B6lt%C5%91.jpg
|
Lelkes Miklós: A Diktátor
Már külsőre is meglátszik, gyakorta,
mit tett követ: erőszak-arcú lény,
s tudatlan népet elbódít a hangja,
míg hajózik fent, kalóztengerén.
Többé-kevésbé tükre is a népnek,
nem gondolkodónak, amely rászavaz.
Régi recept pántlikás díszdobozban,
s amit hozzá nem értett Himnusz ad.
Bajsza van, nincs? Vagy csak alvezére
lógat hörcsögös kóct orra alatt?
Ez mellékes. Gőgje a pillanatnak
"történelmi" jelentőséget ad.
A nép? Az végül mindig rajtaveszt, de
a háborúkból nem sokat tanul,
s amit tanul, szinte mindjárt felejti,
s bámul, bután, mint Amnézia Úr.
A népet szánom. Villanó élű versnél
érte többet, sajnos, nem tehetek,
ha nem hozza el tüzét, haragját Isten:
Történelem, - és a fegyvereket.
Elhozza majd. Az egy másik világ lesz,
más Eszme-Isten, ha majd karja int,
s igazi Nép jön, s jobban megtanulja
miként használja azt a guillotinet-t.
Guillotine-t éppúgy, mint békítő Békét,
mert meghal fegyvertelen Szeretet, -
utóbbit dehogy versem prédikálja,
népek, hanem a történelmetek!
Te kis ország, egyszerre nevetséges,
s ijesztő sok véres tragédiád!
Nem volna már ideje abbahagyni
idétlen kabaréd és rossz imád?!
Vagy igaz szó, őszinteség, önérzet
még távol tőled, és diktátor torok
kábítása kell, s hókuszpókusz sámán,
s szolga, akit a szégyen alkotott?
(2016)
A képen:
Szálasi az 1944. november 4-én délben a Szent Korona előtt tett nemzetvezetői eskü közben, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1lasi_Ferenc#/media/File:Sz%C3%A1lasi_Ferenc_nemzetvezet%C5%91i_esk%C3%BCje.jpg
|
Lelkes Miklós: Tréfás-szomorú vers a versről és a költészetről (korántsem csak József Attila emlékének!)
A vers? Az égi termék,
de lengő légi termek
villanó tükre elvisz
szépséges fényszerelmet,
mert annak, ami földi
máig nem kell az égi,
csupán csak kalmár haszna,
s az, mitől hasznát véli.
A vers? Az égi termék
képzelt világban isten.
Az ember? Földi termék
lent, az embertelenben,
élete nem is élet,
öncsaló hit virágzik,
és köldöknéző kérdés
megy válasz-hazugságig.
A vers? Igazat lát, de
mit tehet képzelt isten,
ha túlontúl magányos
az anyag végtelenben,
a rosszul gyúrt agyakban,
a mérgezett szívekben,
mit kontárként teremtett
a valóság, mint isten?
Hát ez egy tréfás kérdés.
Nagyon szomorú kérdés,
S a földi kések éle,
ha vért kér, nincsen késés!
A vers? Isten, ha gyűlöl,
mert tudja: nem szerethet
olyasmit, ami rosszat
akar az embereknek,
s hogy bűn a bűnt szeretni,
s a bűnt védeni vétek,
s ha Bűn fog be sok szájat, -
kell isteni Ítélet!
Kis ország, Te se mímeld,
hogy költőid szeretted,
nyíltan vagy titkon mindnek
ácsoltál egy Keresztet,
de a szögek maradtak,
s helyei vert sebeknek..
Hány emléknap csak álarc
valóság-istenednek!
A vers? Az égi termék,
szépség-világban isten,
s ne hazudd, kicsi ország,
hogy szerető szívedben!
Hadd, hogy szemedbe nézzen,
s értelmedig kiáltson
szabadságért kiáltón, -
át, át, megannyi rácson!
(2017)
Az első képen:
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805), forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csokonai_Vit%C3%A9z_Mih%C3%A1ly#/media/File:Csokonai_portre.jpg
A második képen:
Orlai Petrich Soma (1822 - 1880): Petőfi Sándor (1840-es évek), https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Orlai-petofi1.jpg
A harmadik képen:
Ady Endre 1908-ban (Fotó: Székely Aladár), forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre#/media/File:Sz%C3%A9kely_Ady_1908.jpg
A negyedik képen: József Attila 1920 körül, forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:J%C3%B3zsef_Attila_magyar_k%C3%B6lt%C5%91.jpg
|
Lelkes Miklós: Mit ér? (Petőfi Sándor emlékének)
Ha nincsen benne becsület, s kenyér, -
a népnek, mondd, ilyen ország mit ér?
S mit ér a nép, ha görbül nála hát,
s térdelteti önkéntes szolgaság?
S költő mit ér, ahol ilyen a nép,
ha lantja őrzi is Csillag hitét?
Vigyoroghat sok bibliás szamár:
a fényben is milyen sötét e táj!
Álnok kezekben áljóság Kereszt.
Ki valóban jót akar - rajtaveszt.
Szemekbe nézz, Vers: - Hol van a Haza?
Most ez a föld tolvajok birtoka!
Szemekbe nézz, Vers, mondd az igazat,
mit is jelent e fogalom: szabad!
A harácsoló basa mennyit ér?
Magyar törökként díszpárnán henyél..
Mi múltban szép volt: kigúnyolt mese.
Ó, Nagy Halott, - Petőfi szelleme!
Szemekbe nézz, Vers, kérdezd, Égi Dal:
- Nem szégyelled magad, mai magyar,
mikor gyáván surransz a múltból át
jelenedbe, hol közrabszolgaság?!
(2015)
|
Lelkes Miklós: Petőfi ellopott halála és keserű halhatatlansága
Szilárd véleménynek látszott, hogy Petőfi Sándor 1849-ben hősi halált halt Segesvár mellett, a kukoricásban: egy kozák dárdájával átdöfte. Írtam is Petőfi című versemben, hogy milyen nagy jót tett vele (jó szándék nélkül) ez a cári katona, hiszen mi lett volna a költővel, ha életben marad, a Habsburg-győzelem után megtorlás várta volna, majd pedig aligha tudott volna beilleszkedni heves haza- és szabadság szeretetével az Osztrák-Magyar Monarchia világába:
"A vereség lepel. Fedi: a lényeg, -
ha győzelem jön, szétválik az út,
gőg-palotába visszatér a gazdag,
szegények előtt becsukott kapuk.
Költő, ki egykor igazságot szóltál,
fegyelmezetlen, de nyílt és szabad!
Hadd kérdezzem meg szomorú mosollyal:
mint viselnéd a mai láncokat?
Lánchordó lennél: aranylánccal ékes,
s várná alfeled bársonypuha szék?
Vagy szónokolnál a Szegények Földjén
jövőről, mit rejt nincsen, messzeség?
Hidd el nekem, hogy áldott volt a dárda,
s rosszakaróként jótevőd a cár,
mert amit adott egy kozák kezével,
lehet-e több: a győzelmes halál?"
Igazi hősi halál volt Petőfié, ami korántsem olyan gyakori, mint azt a világháborúk halottai emléktábláiról a felületesen gondolkodók vélnék.
Író Barátom pár napja telefonon közölte: olyan anyagokat kapott, amelyek bizonyítják: Petőfi nem halt meg 1849-ben Segesvár környékén, hanem fogolyként Oroszországba került. A Sors (persze, a Sors mögött is a társadalmi tényezők "munkálkodnak") ezek szerint megfosztotta Petőfit a hősi haláltól. Bevallom: még nem néztem meg a dokumentumokat, nem tetszik halálának ez a változata, de hát, ha az utóbbi a valóság, akkor azt kell elfogadnunk. Egyébként nem vagyok ilyen kutatások szakértője, csak szívesen venném, ha Petőfi élettörténete nem ilyen romantikusan folytatódott volna.
Nos, a fenti cím első felét ezzel meg is magyaráztam (a Sors által ellopott halálára pedig majd máskor visszatérek), de az, ami nagyon-nagyon lényeges, és feltétlenül ismét és ismét írnom kell róla, a magyar Költészet Napjától függetlenül is, az a fenti cím második fele: Petőfi keserű halhatatlansága.
Ez a keserű halhatatlansága ugyan elsősorban a világ állapotára vezethető vissza, de ezen belül a magyarság szégyene is.
Petőfi 1848-ban a magyar polgári forradalom költője is volt, de messzire látott, és az előbbinél eszmeileg sokkal többet jelentő, magasabb rendű, a tömegek (a "nép") érdekeit jobban szolgáló forradalomé is, bármiképpen nevezzük is azt a forradalmat, amelynek eddig még nem jött el az ideje tartós győzelméhez, - de a Költő tudta: el fog jönni.
A Költő eszméit, halála után, a tizenkilencedik és huszadik századi magyar nacionalizmus szavakban felhasználta, hangoztatta, Petőfi eszméit úgy dicsőítette, hogy azzal valójában meghamisította. Ezt nem látni szellemi vakság, - vagy becstelenség, amit a mögötte megbújó érdekek magyaráznak.
Ha Petőfi életben marad, és börtönbüntetés után szabadlábra kerül, akkor sem lett volna - szerintem - helye az Osztrák-Magyar Monarchia felé haladó, majd a Kiegyezéssel azt megvalósító magyar társadalomban. Petőfiből - valószínűleg - az akkori úri világ sem tudott volna szolgát csinálni. Még olyan, a reálpolitikát figyelembe vevő, becsületes "kényszer-szolgát" sem, mint amilyen a szintén baloldali eszméket valló nagy klasszikus költő lett: Arany János. Arany János is együtt érzett a társadalom szegény rétegeivel, nem szívesen fogadott el kitüntetést az uralkodóháztól, és egyes verseiben (például a Hídavatásban) a kapitalizmus árnyoldalait is érzékeltette.
Arany János baloldalisága, igazságot kimondása azonban messze esik Petőfiétől. Formailag Arany János műveinek értéke - véleményem szerint - nem marad ugyan el Petőfi alkotásaitól, sőt, bizonyos mértékben talán e téren többet is ad olykor, mint Petőfi, - de eszmeileg igen. Már az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt és idején is így volt.
Miként viselkedne ma Arany János?
Ezt csak elképzelni tudjuk, de a napokban egy érdekes műből idéztem, amelyik a Kis LANT 2017. évi 2. számában jelent meg.
Ezt írtam:
"Török Nándor Arany János, ha ma élne (csipkelődő jambusok) c. műve irodalmi csemege, látszik, hogy kitűnően ismeri Arany János szelíd, türelmes, ugyanakkor igazságra sokat adó természetét, versének befejezése:
"Arany János, ha ma élne, hallgatna egy keveset,
bajsza alatt keserűen azt kérdezné, hogy' lehet,
hogy a világ bölcs kereke hiába fordult nagyot,
az értelem országútján túl mély nyomot nem hagyott."
(Igen! Szerintem is ezt kérdezné, Ő csak ilyen finom korholással, ezért húz az én szívem sokkal inkább Petőfi Sándorhoz, mint - bármilyen nagy alkotó is - Arany Jánoshoz! Részben azért is, mert tudom, hogy "a világ bölcs kerekét", amely nem is olyan bölcs, kik vezetik, és miért nem hagyott túl mély nyomot ez a kerék "az értelem országútján". L. M.)"
Petőfi Sándor, ha ma élne, szerintem másképpen viselkedne, lényegében úgy, mint 1848-ban és 49-ben tette. Legalábbis akkor, ha hű marad saját tizenkilenc századi eszméihez. Petőfi nem hajbókolt a népnek az 1848-as követválasztáskor, hanem eléjük állt, és megmondta nekik az igazat. A teljes igazat. Megbukott ugyan, mint követjelölt, - de mit számít ez, ha éppen ez által magasodhatott fel még jobban, mint költő?
Nem hiszem, hogy sok képviselő jelölt viselkedett úgy megválasztása előtt, mint Ő. Valószínűleg rajta kívül egy sem. (Az, hogy megválasztásuk után általában miként viselkedtek és viselkednek, az másik, nagyon szomorú, és többnyire nagyon szégyenletes, tragédiákhoz vezetett, és vezető történet, - még ha vannak is tiszteletre méltó fehér holló kivételek.)
Petőfi kritikája nem kímélte azt a hatalmat, amelyik a magyarság többségének árt (és ez által az emberiségnek is). Versei ma is segíthetnének olyan alapvető fogalmak megtisztításán, mint humanitás, haza, hazaszeretet, szabadság, jog.
Nagy szükség volna erre a megtisztításra. Hasonlóképpen arra a társadalom szemléletre, amellyel a magyar irodalom eszmeileg is leghaladóbb képviselői rendelkeztek, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és mások, de - bár ez a kis írás a magyar Költészet Napján készül, - nagy klasszikus prózaírókat is meg kell említenem e tekintetben, olyanokat, mint Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond.
A magyar irodalom klasszikusai mind baloldali eszmevilágot képviseltek, még ha különböző mértékben is, és olykor nem egyforma bátorsággal, következetességgel. Kölcsey Ferenc is, Vörösmarty Mihály is. A jobboldali eszmevilág éppen velük szemben tevékenykedett, és csak annyi igaz, hogy időnként egyes jobboldali eszmeiségű alkotók is kiálltak valamilyen "jó ügy" mellett, ami a magyarság többségének volt érdeke. Bizonyosa esetekben utóbbi sem volt kevés, és megbecsülendő.
Magyarországon az 1989-es rendszerváltás után gyorsan romlott az ország erkölcsi állapota, ahelyett, hogy javult volna. Ha valaki veszi a bátorságot, hogy becsületesen elgondolkodjon ezen, hamar rájöhet e megállapítás igazságára. Én ugyan erkölcsi javulást nem is vártam, ám az erkölcsi hanyatlás bekövetkezett mértéke megdöbbentett, - és ma is megdöbbent.
Petőfi eszméi, amelyek megtalálhatóak műveiben, érzésem szerint (bár ne lenne ebben igazam!) keserűen sokáig időszerűek fognak maradni, tettekért kiáltóan és tetteket meg nem kapóan. Félő, hogy így lesz ebben a köztolvajlásokkal is cinkosságot mutató tunyaságban, elhallgatásokban, felszínességekben, hazugságokban magát kimerítő, értékeit pazarló társadalomban, amelyikben a korrupció szinte mindenütt megtalálható, és amelyik valójában a magyarság szégyene. Utóbbi megmutatásához kellene az a bátor eszmeiség, ami Petőfit (és néhány kortársát), valamint Petőfi eszmei utódait jellemezte.
Petőfi halhatatlan, de eszméinek meghamisítása tovább folyik. Utóbbi miatt keserű ez a halhatatlanság.
2017. április. A budapesti utcákon csúnya sötét arcokat mutatnak egyes plakátok. A felirat is világos: aki lop, az a közösség, a magyarság érdekei ellen bűnt követ el. Igen, igen, de nem helyes eltúlozni, primitíven, szavazatokra vadászóan közölni az igazságot. A bajok (például az egészségügy állapota) nem csak arra vezethető vissza, hogy néhány ember ennyire erkölcsileg kifogásolható módon cselekszik. A túlzott leegyszerűsítés valahol visszaüthet. Egyébként a plakátokat terveztető párt, emlékszem, egy időben azt javasolta: harminc évre visszamenőleg meg kellene nézni egyesek feltűnő gazdagodásának jogszerűségét, de ezt a gazdagodást az illetők családtagjaira is kiterjesztően. Nem tudom, hogy a párt (nem nevezem meg) ezt valóban komolyan gondolja-e?
Ám mindenképpen meg kell jegyeznem, bármilyen pártról, mozgalomról van is szó, hogy egy részigazság felnagyítása, és ez által egy probléma túlzott leegyszerűsítése veszélyes, - mármint a haza, az ország érdekeit tekintve. Nem csak a "fecsegő felszínre" kell tekinteni, hanem, mint József Attila egyik versében utal rá, a "hallgató mélyre" is
A magyar költészet, mint minden költészet, az én szememben csak akkor az, ha kiáll az igazság mellett a többség, a haza érdekében, mint Petőfi tette. Meg József Attila. Meg sokan mások, ha nem is mind oly következetességgel, bátorsággal, oly fokú hazaszeretettel, mint ők.
Sok mindenen el kellene gondolkodni sok-sok embernek Magyarországon, de nem csak ezen a napon, a magyar Költészet Napján, hanem sokszor, a mindennapokban.
Utóbbi lehetne a kulcs ahhoz, hogy világosabb legyen: mit kell megállítani valójában, milyen irányt kell követni és hogyan, - új tragédiák elkerüléséhez, amelyekből már Magyarországnak is sokszor volt része eddigi történelmében.
Kölcsey Ferenc Himnuszának megszületése után "a múlttat s jövendőt" még tovább "bünhödte" a magyarság..
(2017)
|
Lelkes Miklós: Aforizmák, gondolatok boltja (1)
Olykor ezer mester sem pótol egy ezermestert.
Minden "end" végén valaki "happy", de nem feltétlenül az, akivel a történet elkezdődött.
Gyönyörű tájakon is de gyakran hiányolják a szépséget a lelkek!
Aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet, tartja a csacska, meggondolatlan mondás, - de ez korántsem igaz: sok virágszeretőnek kikiáltott csak az emberi mákvirágokat respektálja.
Mindent eladott, de nem olyan olcsón, hogy harminc ezüstpénzért: Krisztust, Keresztfát, Legendát, - még a dombot is, ahol a Keresztfa állt!
A népnek sokszor éppen az kell, ami, ha egy csepp esze volna, dehogy kellene neki!
Háromszoros biztosítékkal munkálkodik: Istenhez imádkozik, de azért az Ördögnek is odakacsintgat és, ha olyan társasággal találkozik, amelyik nem hisz sem istenben, sem ördögben, annak szavára is bólogat. Jól felkészült minden földi és égi rendszerváltásra és privatizációra!
Megzavart fejű népből könnyen lesz csőcselék, ezt sokszor, sok nép elfelejtette a történelemben, de a zavarosban halászók jól megjegyezték!
Minden szentnek maga felé hajlik a keze, tartja a mondás. Utóbbi még nem volna végzetes baj, de amikor a szentnek kikiáltottak keze ezen túlmenően is elintézi, hogy minden általa megkívánt dolog a keze ügyébe kerüljön, és eltulajdoníthassa, arra már egy másik mondás vonatkozik: sok, ami sok! Bizony az, tolvajokból, tolvajlásból is, - de utóbbiból a tolvajoknak a sok sem elég, szinte sohasem!
A Vezérnél elsősorban azt kell tisztázni, hogy milyen eszmének, törekvésnek, kiknek a vezére. Ezt a történelemben hányszor felejtette el a megzavart fejű tömeg, - korántsem csak Hitler esetére kell gondolnunk, a jelenben is van rá példa, bőven!
Olyan hívők magatartása, akik tűzzel-vassal üldözik a hitetlenséget, nem lehet becsületes, még akkor sem, ha erre elvakult tudatlanságuk enyhítő körülmény.
A terrorra a terrorizmus válasz ugyan, de nagyon rossz, tragikus válasz, és ugyanez mondható el a terrorizmus elleni terrorról is. E kettő egymást támogatja, és könnyű átlátni, hogy mindkettőt milyen érdekek mozgatják.
Meglepő, hogy milyen kevés ember szereti a becsületes, bátor, igazat kimondó gondolatokat, és milyen sokan papagájozzák azokat a hazugságokat, amelyeket felülről nem szép érdekek a fejükbe töltöttek. Ezek a hazugságok vezetnek el a betöltött fegyverekhez, és ahhoz, hogy népekből gépek lesznek, országokból mészárszékek.
(2017)
|
[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
